1%

Mucsfa élete 1724-ben 100 család betelepítésével kezdődött: 100 család kellett a falu kialakításához. Mivel valójában kevesebb család érkezett Mucsfára, ezért a leendő mucsfaiak "kölcsönkértek" Izményből néhány családot. Evangélikus vallású német ajkú volt a falu lakossága. Ők voltak egyben az első evangélikus egyházközség tagjai is. 1742-től maradtak fenn az anyakönyvek. Eleinte Kismányok filiája volt. 1784-től van önálló lelkésze Stromszky György személyében, aki 1798-ig, haláláig szolgált itt. Ebben az időben, 1786-ban került sor a templomépítésre. Az építés előtt imaház állt a gyülekezet rendelkezésére, amit ismeretlen év februárjának 8. napján bezártak, majd ugyanabban a hónapban és napon megnyitottak. Stromszkyt követően a gyülekezet lelkészei: Bertel András (1798-1845), Kirchner János (1846-1879), Kirchner Elek (1879-1888), Szerényi Sándor (1889-1895), Kurz Sámuel (1896-1902), Czipott Áron (1903-1910), Péter Lajos (1911-1913), Weigel Ádám (1915-1953), Bár 1953-ban nyugdíjba megy, 1963-ig tovább szolgál a gyülekezetben. Ekkor kerül ide Szentgyörgyi Ferenc (1963-1979), aki ekkortól Izményt is gondozza. Ő volt az utolsó helyben lakó lelkész. Az utolsó évtizedben a mekényesi gyülekezeti szolgálatot is ellátta.

1980-tól Krähling Dániel bonyhádi lelkész gondozta a gyülekezetet 1986-ig. Ekkor érkezett Tolna megyébe a Brebovszky házaspár. 1986-tól a ő szolgálati helyük volt Mucsfa is. 1989 óta a Majoson lakó lelkész gondozza Mucsfát és Kismányokot is. Mivel hosszú ideje nincs helyben lakó lelkész, időközben a lelkészlakást is eladták.

1946 és 1948 között volt a mucsfaiak életét is megkeserítő kitelepítés. 1998-ban örülhetett a gyülekezet a templomtorony felújításának. Három fontos. Mucsfához kötődő ünnepről tudnak az ottaniak: február 8: az imaház bezárásnak és megnyitásának alkalma; június 8: egy, a mucsfaiakat elkerülő, de a környéket egészen elpusztító pestisjárvány emléknapja; illetve augusztus 8, egy mindent elpusztító jégeső emléknapja.

Krámer János
gondnok